Táncház
par
Soirée de danses de Szék
Au menu cette-fois ci ce sont les danses magnifiques de Szék ! C’est Illés Gábor, boursier Korosi Csoma Sandor, qui va nous enseigner ces danses et qui va animer la soirée.
Venez nombreux !!
Voir aussi les vidéos pédagogiques de l’école Bihari Janos de Budapest.
Széki táncház
Sok szeretettel hÃvunk benneteket az évad következÅ‘ táncházára októberben! Ezúttal Szék zenéjével és táncaival ismerkedünk meg. Múlt alkalommal a mezÅ‘ségi Magyarpalatka táncait tanulhattuk, Szék község, egykori szabad királyi város nem messze található innen, szintén a MezÅ‘ségen, Erdélyben, Kolozsvártól 40 kilométerre észak-keletre.
A táncházmozgalom hajnalán (70-es évek) egyetlen magyar népcsoporthoz sem hasonÃtható mértékben vált népszerűvé és közismerté Szék népi kultúrája. Az érdeklÅ‘dÅ‘ szakemberek, néprajzkutatók, Ãrók, költÅ‘k, fotográfusok, táncosok és zenészek szinte egyszerre fordultak a falu lenyűgözÅ‘ kultúrája felé, amelyen keresztül megindult és sikeressé vált a táncházmozgalom, s ma már látható módon művelik és terjesztik a népi kultúrát megszámlálhatatlanul sokan népzenén, néptáncon, népművészeten keresztül, határon innen és túl. Minden itt kezdÅ‘dött. Halmos Béla és SebÅ‘ Ferenc ekkor kezdik el tanulmányozni a Lajtha széki gyűjtéseit, s alakul meg az elsÅ‘ autentikus népzenét játszó városi zenekar Budapesten (1971), majd rövidesen a TÃmár Sándor vezette Bartók Együttes táncpróbáihoz csatlakoznak, hogy megismerkedjenek a néptánckÃséret gyakorlatával. A következÅ‘ év elején kerül sor az elsÅ‘ nyitott táncházra a hÃres fotográfus, Korniss Péter széki fotójával ékesÃtett Liszt Ferenc téri könyvklubban, melyen három fÅ‘városi táncegyüttes táncosai járják a Halmos által megszólaltatott széki zenére a széki táncrendet. Lassan beindulnak a havonként ismétlÅ‘dÅ‘, majd egyre sűrűbben és több helyen létrejövÅ‘ nyitott táncházak, tánctanÃtások, s vidéken is sorra alakulnak zenekarok. Táncházak, hanglemezek, publikációk sora jelenik meg különbözÅ‘ népművészeti témában. Beindulnak a nyári táborok kimondottan a népi kultúrát népszerűsÃtendÅ‘. A táncházmozgalom nyomán erÅ‘södik az érdeklÅ‘dés a szomszédos országokban, de Nyugaton, sÅ‘t a Távol-Keleten is fÅ‘ként a széki zene- és tánckultúra, de fokozatosan a teljes magyar népi kultúra iránt. A 80-as évek elején rendezik az elsÅ‘ országos táncháztalálkozót Budapesten. A táncházmozgalom 40. évfordulójára pedig (az elsÅ‘ városi táncháztól számÃtva) bekerül az ún. táncház-módszer az UNESCO világörökségi regiszterébe (2012).
Még 30-40 évvel ezelőtt is mindhárom falurésznek (szegek) saját táncháza volt Széken, s heti rendszerességgel tartották azt. A széki zenekar hagyományosan három zenészből állt, melyben hegedű, brácsa és bőgő szólalt meg.
A széki táncrend
férfitáncok:
– sűrű tempó
– ritka tempó
– verbunk
páros táncok
– lassú (és szapora lassú)
– csárdás (és friss csárdás)
– négyes (vagy magyar)
– hétlépés és porka (polgári táncok)